Túlérzékenyek

Megbocsátok és elengedlek

Manapság úton, útfélen azt lehet hallani, hogy milyen fontos a megbocsátás, de ugyan határozzuk már meg, hogy mit is jelent ez a fogalom, és hogyan is kellene gyakorolni a nemes megbocsátást a valós életben.

Hirtelen betört egy emlék a gondolataim közé: otthon voltunk nálam, az én lakásomban. Fülledt nyári meleg volt, és nem volt rajtam csak egy ujjatlan kis trikó és egy rövidnadrág. Valami vita kerekedett, talán kiabálás is, és akkor valaki rám vágta az üvegajtót. Én reflexből próbáltam védekezni, és belenyúltam az üvegtáblába, amely kismillió apró szilánkra tört. Lemerevedtem, álltam mozdulatlanul, és figyeltem, ahogy vérzek.   Apró, vágott “stigmákkal” lett tele a testem. Bénultan bámultam, ahogy a hófehér bőrömön, karjaimon, combjaimon mindenhol folyik le a sötétvörös vér. Mindenre emlékszem, csak egy dologra nem, hogy ki vágta rám az ajtót. Ez az emlékbetörés annyira felkavart, – mármint az a része, hogy azok közül az emberek közül, akik valaha bántottak engem, nem tudom megmondani, hogy melyik tette ezt – hogy elmentem ahhoz a nagy tudású kineziológushoz, aki már hosszú évek óta kísér engem önismereti utamon. Ott a testkódom elárulta, hogy ki vágta rám az ajtót azon a bizonyos napon a potenciális jelöltjeim közül. Az az ember volt, akire legkevésbé akartam gondolni, és mert ez volt a legfájdalmasabb a lelkemnek, ezért a tudatalattim legmélyebb helyére rejtettem ezt a szomorú emléket, az illető személyazonosságát is kitörölve a tudatomból.

Meg kell bocsátanom ennek az embernek, nem csak ezt a dolgot, hanem még nagyon sok más lelki sebet is, amelyet rajtam ejtett. NEM, elfogadni nem tudom, és nem is akarom azokat a dolgokat, amik történtek. Amire képes vagyok az az, hogy elfogadom azt, hogy ennyit tudott adni nekem, ő ennyire volt képes, nyilván ő is tele volt / van korábbi sérülésekkel, amelyekkel így tud együtt élni. Elengedtem őt, a lelkem engedte el. Én magam uralom az életemet, és már nem engedem meg, hogy bárki bántson engem. Az erőszak az erőszak, mindegy, hogy verbálisan aláznak valakit folyamatosan, vagy fizikailag bántalmazzák. Ezekre csak egyféle megbocsátás létezik, az elengedés, a függőségek feloldása. Úgy bocsátottam meg neki, hogy elengedtem az életemből azt kívánva neki, hogy ő is lépjen a lelki fejlődés útjára. Én már régen tovább léptem, nem kesergek a múlton. Közben magamnak is megbocsátottam. Magamnak azért, mert túl sokáig tűrtem, mert nem szóltam vissza, mert megalázkodtam, mert csak magamban sírtam, mert mindig azt csináltam, amit elvártak tőlem, mert nem tudtam, hogy hogyan álljak ki magamért, és mert nem kiabáltam hangosan, hogy valaki segítsen már nekem. Ennek már vége, én fejlődőm, és sokat léptem előre, meg tudok bocsátani mindenkinek, és tovább tudok engedni mindenkit a saját életútján, aki nem méltó arra, hogy az életem része legyen. Én élek, és most éppen jól élek, persze nem vagyok hálás a sebekért, amelyek a lelkemet tépték, de hálás vagyok mindenért, amit megtanultam, és azért, amit az életemben elértem. Megtanultam azt is, hogy mi a megbocsátás lényege.

Persze megbocsátás és megbocsátás között is óriási különbségek vannak, amiről fent írtam, az egy folyamatos agresszió része volt, és nem egy olyan dolog, amit belát, esetleg meg is bán az az ember, aki a másikat bántotta, megbántotta.

Az igazán szép megbocsátás történetek akkor születnek, amikor valaki belátja, hogy hibázott, ebből képes tanulni, nem fogja ezt a hibát a jövőben még egyszer elkövetni, és képes bocsánatot kérni, azért, amiért helytelenül cselekedett. Ilyenkor nemes, és hasznos a megbocsátás, és emeli mindkét lelket.

Tudnunk kell itt is szelektálni, nekünk kell eldönteni, hogy az éppen adott szituációban a megbocsátásnak melyik formáját választjuk, elengedjük, vagy szeretettel megöleljük a másikat. Valamelyiket alkalmaznunk kell, mert a megbocsátás gyógyít, és felemel!

 

 

Kérlek a bejegyzéseket a forrás megadásával másold! 

Ha van kedved, bal oldalon csatlakozhatsz a Facebook oldalamhoz, így egy jó kis csapatot építhetünk együtt.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg te is, hogy minél több emberhez eljusson az információ!

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!