Túlérzékenyek

Magamról

Az első emlékem az érzékenységemmel kapcsolatban kb. négy-ötéves koromból van. Valamin nagyon elérzékenyültem egy társaságban, mire anyám azt mondta a jelenlévőknek, hogy „nem kell foglalkozni vele, csak túlérzékeny.”  Ez a kijelentés nagyon mélyen belém ivódott, és valami olyan elképzelést társítottam hozzá, hogy túlérzékenynek lenni nem a legjobb emberi tulajdonság. Egyfajta jellemgyengeséggel párosítottam ezt a fogalmat… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!