A Hiperérzékenységről egy kicsit komolyabban

Hiperérzékenység alatt egy genetikai eredetű személyiségvonást értünk, ahol a fokozott érzékenység jelentkezik, mind a belső, mind a külső ingerekre, beleértve a szubtilis (finom, gyenge) érzelmi és szociális ingereket is.

A hiperérzékenyek viselkedését, és annak hátterét először Dr. Elaine N. Aron amerikai klinikai szakpszichológus professzor kezdte el vizsgálni, kutatni 1991-ben.  

Az ő nevéhez kötődik két fontos meghatározás a témában: 

1. Highly Sensitive Person – HSP – Hiperérzékeny személy, amely nem egy tulajdonság, hanem egy normális személyiségvonás
2. High Sensory Processing Sensitivity, amely magas ingerfeldolgozási érzékenységet jelent

A hiperérzékenyek  az ingereket részletesebben, pontosabban érzékelik, és mélyebben dolgozzák fel. Ennek oka nem az érzékszervek funkcionális különbségében van, hanem az agyi szenzoros feldolgozórendszer különbségeiben, amelyet korábbi kutatások alkalmával FMRI vizsgálatokkal igazoltak.

Biológiai, evolúciós elmélet szerint az embernél és az állati fajoknál a túlélési stratégia szempontjából kettő típust lehet megkülönböztetni: az azonnal cselekvő típust („go for it”), és azt a típust, amelyik a cselekvés előtt az információt megfigyeli, és mélységeiben feldolgozza. („do it once and do it right”). Ez utóbbiak közé tartozik Aron kutatásai alapján az emberiség 15-20 %-a, akik magas ingerfeldolgozási érzékenységgel jellemezhetők. Ezek a személyek sokkal erősebben élik át mind a pozitív, mind a negatív érzelmeket, érzékenyebben, intenzívebben reagálnak az őket ért ingerekre, kiszűrik a nagyon finom, minimális különbségeket is, amelyet a nem hiperérzékenyek nem képesek érzékelni. A magas ingerfeldolgozási érzékenység az idegrendszer túltelítődéséhez vezethet, amelynek hatására a hiperérzékenyek gyakran ingerkerülőkké válnak, hajlamosabbak a visszavonulásra, társaságkerülésre.

Aron felhívja a figyelmet arra, hogy, ha a magas ingerfeldolgozási érzékenység alapján adott válaszokat csak a negatív, stresszes stimulációk oldaláról vizsgáljuk, vagy csak olyan változókkal keressük a kapcsolatot, mint a szorongás, vagy a stressz, akkor az egy olyan téves gondolatmenethez vezet, amely az ingerfeldolgozási érzékenységet csak negatív érzelmekhez, pszichológiai sebezhetőséghez köti.

Miután a hiperérzékenység mögött mindig a tapasztalatok sokkal alaposabb, mélyebb feldolgozása áll, a magas ingerfeldolgozási érzékenységgel rendelkezőket sokkal jobban befolyásolja a gyermekkori fejlődési környezet hatása. Minden ember, akinek a gyermekkora traumatizált volt, nagyobb valószínűséggel mutat pszichológiai problémát felnőttkorban, és ez a hiperérzékenyekre fokozottan érvényes. Viszont amikor a hiperérzékenyek egy megbízható, jó gyermekkori háttérrel rendelkeznek, akkor ők ebből felnőttként különösen jól tudnak profitálni (Aron, 2005).

A jól szocializálódott hiperérzékenyek számos pozitív személyiségjeggyel rendelkeznek. Impulzívak és kíváncsiak, miután idegrendszerük alkalmassá teszi őket arra, hogy kiszűrjenek olyan ingereket is, amelyeken mások átsiklanak, komplexebben látják a világot. Figyelmüknek és fejlett intuitív képességeiknek köszönhetően magas szintű problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. Alaposan, kitartóan, precízen végzik feladataikat, kreatívak, könnyen ráéreznek mások szükségleteire, empatikus, gondoskodó, odaadó emberek. Fogékonyak a művészetre, a természet szépségeire.

A hiperérzékenység NEM függ a nemtől, egyenlő arányban fordulnak elő hiperérzékeny nők és férfiak.

A kutatások során Aron kapcsolatot keresett a hiperérzékenység és az introverzió között, ahol azt találta, hogy a hiperérzékenyek 30%-a extravertált.

A hiperérzékeny emberek között is két féle típus van. Az egyik, amelyik hajlamos a szorongásra, és/vagy a depresszióra, a másik pedig az, amelyik nem hajlamos. Aki hajlamos, az nem az érzékenysége miatt az, hanem a korábban, főleg a gyerekkorban elszenvedett traumák miatt. Aron kijelenti, hogy téves összemosni az érzékenységet a neurotikus alkattal, amelyre jellemző a szorongás, a depresszió, az intimitás kerülése, vagy a túlzott kötődés igénye.

Kérlek a bejegyzéseket a forrás megadásával másold! 

Ha van kedved, bal oldalon csatlakozhatsz a Facebook oldalamhoz, így egy jó kis csapatot építhetünk együtt.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg te is, hogy minél több emberhez eljusson az információ!