Lélektani értelemben krízishelyzet állt elő. A krízishelyzetek normál esetben is elkerülhetetlen velejárói minden ember életének (pl. munkanélküliség, szeretett személy elvesztése, felnőtté válás, stb.). A jelenlegi krízisben azonban, mint emberiség, közösen vagyunk benne, egyszerre, egy időben. Mindenkit ugyan az a téma foglalkoztat, mindenkinek van legalább egy barátja, családtagja, akiért különösen aggódik. Ennek az egyik előnye lehet, hogy bizonyos szempontból könnyebb megértenünk egymás érzéseit. Ugyanakkor mindenki a saját temperamentumától függően a legkülönfélébb érzelmi reakciókkal válaszol a kialakult helyzetre, amelynek kezelése mindenkitől új megküzdési módok és készségek kialakítását igényli.
Ezért fontos, hogy ne hibáztassuk egymást, és mind magunkkal, mind másokkal legyünk türelmesek, megértőek, elfogadóak. Most egy kicsit még fontosabb, hogy odafigyeljünk egymásra, meghallgassuk egymás kérdéseit, kéréseit, gondolatait. Mindenki kezdeményezése, véleménye hasznos és értékes lehet! A lényeg az önfegyelem, és annak a ténynek a tudatosítása, hogy mind felelősek vagyunk egymásért. Most nagyon egyszerűen össze tudunk fogni, egyszerűen csak otthon kell maradnunk, amennyiben ezt megtehetjük, és ezzel sok-sok ember életét menthetjük meg. Fontos ez még akkor is, ha most még olyan békésnek tűnik minden.
Ez az időszak a türelem tanulásáról szól. Türelmesnek kell lennünk egymással, türelmesen ki kell várnunk azt az időt amíg lecseng a járványveszély. Hogyan is menne ez könnyen, amikor a mai világban minden úgy befolyásol minket, hogy nem akarjuk, nem tudjuk késleltetni vágyaink kielégülését, mindent azonnal akarunk, várni semmire nem szeretünk.
Ebben a helyzetben átmenetileg biztos, hogy új életformát kell kialakítanunk. Maradjunk aktívak otthon a 4 fal között is, és amennyire a helyzet engedi, tartsuk meg korábbi rutinjainkat! Alakítsunk ki otthon is egy követhető napi menetrendet, meghatározott időbeosztással, hogy mikor mivel foglalkozunk, amelybe iktassunk be a lehetőség szerint minél több mozgást, a tanulás/munka közben rendszeres 10-20 perces szüneteket, amikor szellőztetünk, bekapunk pár falat ételt, megmozgatjuk tagjainkat, beszélgetünk családtagjainkkal, vagy a macskánkkal, félretesszük okostelefonjainkat! Ezek a mindennapi szabályok keretet adnak nekünk, nem veszítjük el a kapcsolatot a realitással.
Fordítsunk időt a mindennapi pihenésre, elegendő alvásra, kikapcsolódásra, mint pl. olvasás, filmezés, közös játék, zenehallgatás, tánc, torna, relaxálás, sütés-főzőcskézés, vagy bármely más kreatív alkotó tevékenység! Gondoljuk át, hogy mik azok az otthoni tevékenységek, amikről azt mondtuk valaha magunknak, hogy, ha egyszer több időm lesz itthon, és nem kell ide-oda rohannom, akkor ezt megcsinálom. Próbáljunk kikapcsolni kicsit, hiszen olyan dolgot, amin stresszelni lehet, az élet minden pillanatában tudunk találni. Figyeld, hogy mikor bukkannak fel automatikus negatív gondolataid, amikor hirtelen azon kapod magad, hogy már hosszú másodpercek óta csak negatív gondolatokat futtatsz a fejedben. Amikor ezt képes vagy észrevenni, abban a pillanatban meg van a lehetőséged, hogy leállítsad őket, értékeld a jelenlegi helyzetedet, vizsgáld meg az objektív valóságot, a tényeket, és ezek alapján te magad irányíthatod másfele a gondolataidat tovább. Különösen fontos ez most, amikor az ember olyan könnyen belecsúszik a katasztrófalizálásba, automatikus vész forgatókönyvek fejben gyártásába.
Most, amikor a diákoknak otthonról kell becsatlakozni a mindennapi oktatásba, a szülőknek esetleg home office rendszerben kell folytatni a munkavégzést, fontos, hogy kialakítsunk magunk számára egy nyugodt, biztonságos kis teret otthonunkban, ahova lehetőségünk van visszavonulni. Tiszteljük egymás privát szféráját, „saját idejét”, próbáljuk megteremteni a félrevonulás lehetőségét mindenki számára! Ahol már eleve feszültségek vannak a családi életben, ezek most az összezártság miatt felerősödhetnek. Nem feltétlenül rossz ez sem, mert itt az idő, hogy tiszta fizet öntsünk a pohárba, és elkezdjünk őszintén kommunikálni a sérelmekről, problémákról, hiányérzetekről. Tisztázni lehet, és kell is, hogy kinek mi a dolga a családi munkamegosztásban, kinek-kinek mennyi szabadidő jut. Nem lehet ebből a szituációból most igazán kibúvókat keresni, eljött a nagy őszinte elszámolások ideje. Lehet, hogy számunkra fontos személyektől most fizikailag távol kerülünk, de telefonon és egyéb online alkalmazásokon keresztül ma már szerencsére bármikor beszélgethetünk velük, erősíthetjük egymást a távolból is. Egy virtuális ölelés is nagyon sokat számít.
Ha eddig azért panaszkodtunk, hogy állandó rohanásban vagyunk, most kiélvezhetjük kicsit, hogy lelassult az idő körülöttünk. Csöndesebbek az utcák, nem állunk a forgalmi dugóban, a városban is hallhatjuk a madarak csicsergését. Nincs szmog, tisztább a levegő. Élvezzük ezt a csöndet, a természet hangjait nyitott ablakunkon keresztül is! Figyeljünk magunkra, figyeljünk befele! Töltsünk minden nap kis időt azzal, hogy megfigyeljük, hogy hogyan változnak érzéseink, ezekhez milyen testi érzetek kapcsolódnak! Akár le is jegyezhetjük őket.
Szakértők azt javasolják, hogy ragaszkodj a napi rutinodhoz, akkor is, amikor otthonról dolgozol
Amennyire csak lehet, keressük a helyzet derűs oldalát is, próbáljunk örömet találni a mindennapi élet apró dolgaiban, és merjük megélni a humort az adott szituációkban is! A humor, a nevetés oldja a feszültséget, enyhíti a szorongást. Ne legyünk Boomer-ek, nevessünk együtt Zoomer gyerekeinkkel a vicces mémeken! Legyen meg a napi vicc fejadagunk! Énekeljünk hangosan! Az éneklés stresszoldó- és szorongáscsökkentő hatású. Amikor énekelünk, akkor nem félünk.
Bármennyire fenyegető is a jelenlegi pandémiás helyzet, van egy olyan hatása is, ami kifejezetten kedvez a belső növekedésnek. Fejlődhet az altruizmus (önzetlen segítségnyújtás), kimunkálódhatnak az együttműködés, az empatikus egymásra figyelés pozitív szabályai, felgyorsulhatnak bizonyos tudományos kutatások, fejlődik az online munka és online tanulás/tanítás eszköztára. Ráadásul ez utóbbiaknak nemcsak az alkalmazásában, hanem az átadásában is kitüntetett szerepet kaphat a legfiatalabb generáció. Ha sikerül átkereteznünk kicsit a gondolkodásunkat, ráébredünk, hogy a jelenlegi helyzet nemcsak nehézségeket teremt, hanem esélyt ad arra, hogy az emberiség újfajta viszonyulást alakítson ki az élethez és az embertársaihoz. Sokat fogunk tanulni ebből az időszakból. Azt, hogy mi és a társadalom hogyan jön ki ebből a helyzetből, a saját belső állapotunk határozza meg, tehát az, hogy legbelül higgadtak és nyugodtak tudunk-e maradni, mennyire tudjuk reálisan kezelni a helyzetet. Azzal, hogy pánikolsz, vagy vészforgatókönyveket gyártasz csak belehelyezed magad egy negatív örvénybe. Egyenlőre bőven elég, ha naponta csak egyszer nézed meg az aktuális híreket, és nem nap 24 órában vannak nyitva a különböző hírforrások ablakai a komputereden. Sok pánikkeltő információt hallunk, a helyzet nehéz, mert nem tudjuk eldönteni a jelen pillanatban, hogy túlreagáljuk-e a helyzetet, vagy sem. Óvatosnak lenni bölcs dolog, viszont a túlzott félelem, szorongás debilizál. Vizsgáljuk mindig a dolgok pozitív oldalát is!
Tudatosítsuk magunkban és másokban is, hogy a karantén elfogadásával és szabályainak betartásával jót teszünk önmagunknak, de egyúttal másoknak is! Csökkentjük vele a fertőzés veszélyét, vigyázunk egymásra. Hálát érezhetünk azok iránt, akik az önkéntes, vagy előírt karantén betartásával felelősséget vállalnak a közösségünkért. Ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy otthonról tanulhatunk/dolgozhatunk most legyünk hálásak érte, és köszönjük meg azoknak az önfeláldozásukat, akik minden nap útra kelnek most is, mert munkájukat csak így tudják ellátni pl. az egészségügyben, élelmiszer áruházakban!
Kétségek esetén pszichológiai segítséget kaphatsz az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
– Gyerekek lelkisegély-vonala, Kék vonal: 116-111
– Ifjúsági lelki elsősegély (hétköznap, 17-21h között): 137-00
– Éjjel-nappal hívható segélyszám: 116-123
– A koronavírus járvány kapcsán elindult egy önkéntes pszichológusokat tömörítő kezdeményezés is, erről a www.pszi.hu weboldalon tájékozódhat.
A bejegyzés a saját gondolataimon túl az alábbi források felhasználásával készült:
- Magyar Pszichológiai Társaság, http://mpt.hu/2020/03/17/pszichologiai-vonatkozasu-kerdesek-es-valaszok-a-koronavirussal-kapcsolatban/
- Amerikai Pszichológiai Társaság, https://www.apa.org/practice/programs/dmhi/research-information/pandemics
- Budapest XXI. kerületi Iskolpszichológus team anyagai
Kérlek a bejegyzéseket a forrás megadásával másold!
Ha van kedved, bal oldalon csatlakozhatsz a Facebook oldalamhoz, így egy jó kis csapatot építhetünk együtt.
Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg te is, hogy minél több emberhez eljusson az információ!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: