Érzelmi Intelligencia

Ha 20 évvel ezelőtt megkérdeztek volna valakit, hogy mit tud az érzelmi intelligenciáról, valószínűleg zavarba jön, és nem tud a kérdésre válaszolni.  Ma viszont egyre szélesebb körben foglalkoznak az érzelmi intelligencia (EQ) jelentőségével az emberi kapcsolatok, a viselkedés kapcsán. Ma már, amikor az intellektusról gondolkodunk, akkor a társas, érzelmi készségekkel is foglalkozunk. Ezeket ismerteti Daniel Goleman (1995) bestsellere is, amelyet sok millió nem szakember is olvasott a világon. Ebben a szerző következőképpen határozza meg az érzelmi intelligencia fogalmát: „olyan képességek, mint önmagunk ösztönzése, a frusztrációkkal dacoló kitartás, az indulat fékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulataink kiegyensúlyozása, amely gátolja, hogy a bajban gondolkodásunk összezavarodjon; az empátia, és a remény”

Az interperszonális intelligencia az embertársaink megértésének a képessége: mi ösztönzi őket, hogyan lehet együttműködni velük. A lényege az, hogy képesek vagyunk mások hangulatát, indítatását, vágyait, indulatait átlátni, és ezekre megfelelően tudunk reagálni.

Az intraperszonális intelligencia önmagunkra irányul, és az önismeret kialakulásában van szerepe. Az érzéseinkhez szabadon hozzáférünk, meg tudjuk őket különböztetni egymástól, és felhasználjuk őket viselkedésünk kialakításakor.

A mai értelemben használt érzelmi intelligencia kifejezés először 1990-ben jelent meg Salovey és Mayer munkájában, ahol a szerzők az érzelmi intelligencia fogalmát következőképpen határozzák meg: a szociális intelligencia része, amely magába foglalja azt a képességet, hogy a személy megfigyelje és megkülönböztesse mind saját, mind mások érzéseit, és a kapott információk segítségével képes legyen irányítani a gondolkodását és a cselekedeteit.

Az magas érzelmi intelligencia mindennapi működése:

• Társam / gyermekem / barátom / munkatársam valamilyen formában (lehet verbális és nonverbális is) küldi felém a jeleket, amelyeket én észlelek, megpróbálok értelmezni. Minél pontosabban megértem a másik ember nem verbális üzeneteit annál jobban rá tudok hangolódni a másik személyre. Amikor elmesélnek nekem valamit, szinte képes vagyok a mesélő helyébe képzelni magam, átérzem az ő érzéseit (ez az empátia). Már a hanglejtésből is érzem, hogy mit érez a másik.
• Ezek valamilyen érzést / érzelmet váltanak ki bennem, amelyeket én optimális esetben könnyen felismerek, és be tudok azonosítani. Tisztában vagyok a saját megjelenő érzéseimmel is, amelyek lehetnek mind pozitívak, mind negatívak. Elfogadom, és képes vagyok szabályozni az érzéseimet/érzelmeimet a szituációnak megfelelően. (Pl.: nem borítom rád az asztalt, ha a reggeli rohanásban, sáros cipőben rohansz vissza valamiért a szobába, pedig utálok sarat takarítani, és a szituáció negatív érzéseket vált ki belőlem.) Azáltal, hogy szabályozni tudom az érzéseimet, és át tudom érezni a másik helyzetét, meg tudom találni azt az optimális állapotot, ahol pozitívan tudok kapcsolódni a másik személyhez.
• Amennyiben mégis elakad a kommunikáció, a kapcsolat kettőnk között, képes vagyok felidézni, hogy korábbi hasonló szituációban mi volt a célravezető viselkedés, optimistán, saját pozitív, ösztönző hozzáállásommal oldom az akadályokat. Keresek valami hasonlóságot kettőnk között, ami segíti a ráhangolódást, vagy elfogadom az ellentétes érzéseket is adott esetben, és elősegítem az elengedést, ha arra van szükség.

 Ezek olyan evidens dolgoknak tűnnek így leírva, de a valóságban sok embernek nehézséget okoz mások, de akár a saját érzéseiknek a felismerése, megértése, vagy akár az érzések, indulatok kezelése. Ez nagymértékben akadályozhatja a személyközi kapcsolataikat, amelyek hatással vannak a hangulatukra, lelkiállapotukra.

Az érzelmi intelligenciát a világon többen vizsgálták a depresszióval összefüggésben, ahol minden kutató azt az eredményt kapta, hogy az érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll a depresszióval különböző kultúrákban egyaránt. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb valakinek az érzelmi intelligenciája, annál hajlamosabb a depresszióra. A depresszióról itt olvashatsz: A depresszió és az érzékenység

Felmerül a kérdés, hogy van-e különbség az EQ tekintetében férfiak és nők között. Nincs egyértelmű válasz erre, vannak kutatások, ahol azt állapították meg, hogy nincsen, és van olyan vizsgálat is, ahol azt az eredményt kapták, hogy a nőknek magasabb az érzelmi intelligenciájuk. A nők jobban érzékelik a nonverbális, emocionális jelzéseket, mint a férfiak. A jelenség oka azon a teórián alapszik, amely szerint a férfiak szisztematikusan gondolkodnak, és olyan sorozatokon keresztül analizálják a világot, amely a „ha-ez, akkor-az” kijelentéseken keresztül megválaszolhatók. Ezen túl, az ok tulajdonítások során a különböző szituációkban a nők hajlamosabbak inkább érzelmi választ adni, szemben a férfiakkal, akik a racionális válaszadásra törekednek, valamint a kogníciók (emberi gondolkodás, információ megszerzésének, feldolgozásának a folyamata) során a nők többször és pontosabban használják az érzelmeket, mint a férfiak.

empátia

A társas világban nagyon nagy előnyt és védelmet jelent, ha valakinek magas az érzelmi intelligenciája. Az az ember, akinek magas az EQ és az IQ értéke is kivételesen sikeres és kiegyensúlyozott lehet, viszont hiába van valakinek 130-as IQ-ja, ha az érzelmi intelligenciája alacsony, mindig nehézségei lesznek az emberi kapcsolatok területén, amely akadályozni fogja őt a tehetségének, szellemi képességeinek a kiteljesedésében is. Ami viszont jó hír, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető, megéri a fáradságot foglalkozni vele!

IQ+EQ=SIKER

A hiperérzékenység és az érzelmi intelligencia kapcsolatáról az alábbi bejegyzésben olvashatsz: Hiperérzékenyég és az EQ kapcsolata

Kérlek a bejegyzéseket a forrás megadásával másold! 

Ha van kedved, bal oldalon csatlakozhatsz a Facebook oldalamhoz, így egy jó kis csapatot építhetünk együtt.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg te is, hogy minél több emberhez eljusson az információ!